A kárpótlási jegy Magyarországon egy különleges típusú értékpapír, amelyet az állam azért bocsátott ki, hogy azoknak az embereknek részleges kárpótlást adjon, akik az államosítás idején elveszítették vagyonukat. Ez a jegy bemutatóra szóló és szabadon átruházható, vagyis bárki átveheti és felhasználhatja. Tulajdonosa az államtól követelhet vele kárpótlást, például földet, részvényt vagy járadékot válthat vele.
A kárpótlási jegyeket az Országos Kárrendezési Hivatal kezelte, és a jegyek névértékét – azaz az értékét – havonta frissítették a hivatal szabályai szerint. Egy különlegessége volt, hogy 1991. augusztus 10-től 1994. december 31-ig kamatozott is, méghozzá a jegybanki alapkamat 75%-ának megfelelő mértékben.
A kárpótlási jegy tulajdonosa jogosult volt arra, hogy ezt az értékpapírt különböző vagyonelemekre – például földre, részvényre vagy járadékra – beváltsa, akár állami aukciókon is. A kárpótlási jegyek piaci forgalma idővel megszűnt, ahogy a kárpótlási folyamat befejeződött, így ma már jogi és gazdasági szempontból is elvesztették jelentőségüket. Magyarországon a kárpótlási jegyek felhasználását és beváltását szigorú szabályok rögzítették. A kárpótlási jegy története jól mutatja, hogyan próbált a rendszerváltás utáni jogi és gazdasági átalakulás igazságot szolgáltatni azoknak, akiket az államosítás megfosztott a vagyonuktól